NYARALÁS A BLATONON,BADACSONYBA SIÓFOKON ZAMÁRDIBA AZ ÖRSÉGBE,MISKOLCON.: Szegedy Róza Ház

Főmenü

Menetrendek

Hirdetések

Kiemelt weblapok:

"Adj vért és ments meg három életet!"
Évente közel fél millió beteg embertársunk vár segítséget.

Letölthető weblap sablonok
A weblapsablonok.com oldal kiemelt forrása a minőségi weboldal sablonoknak.

Magyar Vöröskereszt
Adományozzon a Magyar Vöröskeresztnek!

Keresőszolgálat
A Vöröskereszt segítséget nyújthat Önnek családtagjai keresésében.

Hitel ügyintézés
Túl magas a törlesztőrészlet? Pénzre van szüksége? Váltsa ki meglévő hitelét!

IT-NAV Hungary
Honlapszerkesztés Weblapkészítés, akár díjmentesen is! Kereső marketing, tárhely, tejleskörű szolgáltatás!

Szponzorált hirdetések

Címlap

Önkormányzat

Múzeumok

Szegedy Róza Ház

IRODALMI EMLÉKMÚZEUM

„Ti Balaton környékének

Szép természetjátékai!

Ti tündéres Badacsonynak

Kény s kedvtöltő emlékei!”

E verssorok íróját, Kisfaludy Sándort teljes életére magához vonzotta a napsugaras pannon táj, a Kis János majd Jókai Mór által magyar Tempvölgynek nevezett vidék, ahol „magasabb szellemek dalolni tanítják a költőt”. A balatoni hegyek királya, a komor fenségű Badacsony különleges színtere lett szerelmének, szorgos gazdálkodásának és irodalmi munkásságának. 1975. szeptember 21-én a hegy ünnepén, a szüreten gyulladt szerelemre Szegedy Róza iránt. A húsz esztendős, bájos és gazdag lány „testi kellemei, mind a többi felett ragyogó erkölcsi s elmebeli szép s ritka tulajdoni” elbűvölték a deli, gyors hódításokhoz szokott férfiút. Rózát azonban visszariasztotta a heves udvarlás. A költő Kisfaludy pedig Himfy alteregóját öltve mulatósan és hatásosan szenvedett. A Kesergő Szerelem című versciklusában a szerelemébresztő szüret emlékét idézte: „Édes, kínos emlékezet, / Oh Badacsony szürete! / Mulatságos gyülekezet, / Oh rabságom kezdete / Ott tudtam meg, kicsoda Ő, / S micsoda a szerelem: / Ámor nyila miként sebző, / S mi az édes gyötrelem.” Baráti közvetítések után a nevezetes szüret harmadik évfordulóján küldte első levelét az imádott lánynak.

Múzsáját, Szegedy Rózát 1800 januárjában vezethette oltár elé. A katonaságot odahagyva „mezei gazdaság lőn foglalkozása, és közben a magyar literatúra”, mint fogalmazott önéletrajzában. Nem érzett elvi összeütközést a gazdálkodás és az irodalom művelése között, egyszerre volt gazda s költő. Csakhamar sikere is adódott mindkét területen. A Himfy Szerelmei című versciklusával, amelyben a Kesergő Szerelem kiegészült a házasember boldogságát jelző Boldog Szerelemmel, országos hírnévre tett szert, a legolvasottabb magyar poéta lett. A magyar előidőt, romantikus múltat idéző, hazafiságra nevelő Balaton-felvidéki várregéi csak fokozták népszerűségét.

Szegedy Róza boldog házasságuk 32 évében széleskörű műveltsége révén (hárfázott, táncolt, kézimunkázott, németül olvasott és maga is írt verseket) szellemi partnere és a gazdálkodásban is méltó társa volt Kisfaludy Sándornak. A társadalmi rangot jelentő badacsonyi szőlőt Róza asszony vitte a házasságba. Kisfaludy másikat szerzett hozzá a hegyen, felesége birtokának szomszédságában. Ezek mellett két szőlője volt Sümegen, egy a Somlón és udvarházat tartott fenn szülővárosában. Gyarapodásukban méltányolta felesége szerepét: „Csekély szerzeményeimet iparkodásom mellett leginkább az ő hív szeretetének, segedelmének, maga megvonásának és okos gazdaasszonyságának köszönhetem”. Házi boldogságát és szorgos gazdálkodását csak az 1809. évi nemesi felkelés zavarta meg. A felkelés fővezérének, József nádornak szárnysegédeként írta sóvárgó sorait feleségének: „De bezzeg most már fájni kezd katonaságom. Közelget a badacsonyi szret – közelget a vadászatok ideje, s még semmi kilátás nincsen békességre.”

Nemesi kúriára emlékeztető badacsonyi présházukat Róza édesapja, Szegedy Ignác, Zala vármegye alispánja építette a XVIII. Század utolsó harmadában. A vidék legszebb urasági borháza a köétő halála után, 1844-től valóságos zarándokhellyé lett. A legendás szerelmet, mámorosan boldog házasságot idéző épületben 1953-ban irodalmi emlékmúzeum nyílt. Felújítását követően 1990-től enteriőr jellegű állandó kiállítás vall a reformkori magyar nemes és hitvese gazdálkodásáról, szőlőhajlékbeli életmódjáról s mutatja be Kisfaludy életútját, kiterjedt irodalmi tevékenységét. A hatalmas pincében tárolták az ízletes és értékes bort, köztük az aszut. A parasztitól csak méretében és némileg felszereltségében különböző konyhában főzték az ételt a nyár és az ősz kellemes napjain a hegyen időző uraknak és a szőlőbeli munkásoknak. A ház emeletén, a félköríves árkádok mögött meghúzódó szobákban pihent meg a költő s hitvese, fogadták vendégeiket, akik szívesen hallgatták Kisfaludy hegedűjátékát híres Amatiusán, együtt pipáztak, kártyáztak és nótára itt fogant: „Elmemiveit termesztő magánynyai többnyire Sümeghi szép és Badacsonyi tündéres kilátású szőleji” – örökítette meg önéletírásában. Szegedy Róza a háztartást irányította és szabad óráiban sapkát kötött férjének, kézimunkázott és buzgón imádkozott egyre romló egészségéért, boldogságukért, gazdálkodásuk szerencséjéért. A borház előtti téren táncolt a szüreti társaság a hegyet járó cigányok muzsikájára.

A három részből álló épületegyüttes középső traktusában, az ürmösfőzőben készült a híres fűszeres bor, az ürmös. Itt kapott helyet gróf Batthány Gyula grafikai sorozata, amely Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelmének romantikus történetét mséli el. Ugyancsak ebben a helyiségben egy válogatás reprezentálja a magyar irodalom klasszikus borverseit.

A lezáró épületrészben, az egykori vincellérházban Balatoni Almanach címmel kortárs magyar költők balatoni témájú verseinek kéziratait láthatják a XX. Század második feléből. A hetven alkotó névsora impozáns: Kassák Lajostól Pilinszky Jánoson, Weöres Sándoron, Faludí Györgyön át Kukorelly Endréig, Zalán Tiborig, Tőzsér Árpádig, Vitéz Györgyig ível. Verseik közel teljes keresztmetszetet adnak korunk költészetéből.