Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.
![Az Esterházy-kastély belső udvara. [Fotó: Holper Ferenc]](http://www.esterhazy-kastely.com/templates/v2.0/images/kastely01.jpg "Az Esterházy-kastély belső udvara. [Fotó: Holper Ferenc]")
Az Esterházy-kastély belső udvara. [Fotó: Holper Ferenc]
A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U-alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sarród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át. Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy-családról kapta a nevét. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.
Közel négymilliárd forintból újulhat meg az Esterházy-kastély. Elsőként a dísztermet és a zenetermet restaurálják, de megszépül a kastély belső díszudvara is. A kastélyegyüttes több évig tartó rekonstrukciója a Műemlékek Állami Gondnoksága vezetésével folyik, melynek kapcsán a központi épületet és a kastélyparkot helyreállítják, illetve a mára teljesen elpusztult operaházat újraépítik. A közelmúltban restaurált kastélykápolna Europa Nostra-díjat kapott. A kastélyt évente több százezer turista látogatja, melyből a külföldiek száma meghaladja – 50–60 országból – a hatvanezret. Júniustól szeptemberig minden héten komolyzenei hangversenyek hangzanak el a díszteremben jeles bel- és külföldi művészek, kamara- és nagyzenekarok előadásában. Néhány éve a „Magyarországi Barokk Vigasságok” keretében a kastélyban újra megszólalnak kosztümös, korabeli operák, színházi előadások, és mint egykor, tűzijáték zárja az ünnepet.
Az Esterházy-kastély kapuja.
A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvas kapuval nyílik. A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön lehet eljutni a gazdag dísztermet magában foglaló középrészhez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott belvederére. Az első emeleti díszteremben Josef Ignatz Mildorfer Apollón a Nap szekerén című freskóját láthatjuk. A földszinten a Sala Terrana térkialakítása és gazdagon modellált stukkói hívják fel magukra a figyelmet. A kápolna freskóit is Josef Ignatz Mildorfer készítette 1766-ban.
Tovább >>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése